Ennek jegyében, igaz, még mindig különleges körülmények között született meg a zalai megyeszékhely következő öt évre szóló kulturális koncepciója, amelyet most áttekintünk.
A dokumentum külön fejezetekben taglalja mindazon intézményeket, amelyek a kultúra közvetítésének letéteményesei és helyszínei (vagy lesznek) a városban: Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ, Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Göcseji Múzeum, Hevesi Sándor Színház, Griff Bábszínház, Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok, Göcsej Tudásközpont (helyi termelői piac), az egykori Korona szálló épülete, Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft., Zalaegerszegi Rendezvényszervező Kft., Zala Megyei Levéltár, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, Nemzeti Művelődési Intézet, Zalai Népzene Háza, botfai Erdődy–Hüvös-kastély, csácsi kastély, andráshidai közösségi ház, a Mindszenty-iskola belső udvara, kertvárosi katolikus közösségi tér, Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A felsorolás jelzi, hogy a város peremkerületei az Apáczai VMK égisze alatt szervesen illeszkednek a kulturális élményközpontok hálózatába. (Ennek értelmében vett részt a koncepció kidolgozásában Flaisz Gergő, a Keresztury VMK igazgatója, Kiss Gábor, a megyei és városi könyvtár igazgatója, dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatója, dr. Besenczi Árpád, a zalaegerszegi színház igazgatója, Szűcs István, a Griff Bábszínház igazgatója.)
„Zalaegerszeg kulturális élete különleges, történetének talán legvirágzóbb évei elé néz. Soha nem újult meg egy időben annyi kulturális intézmény, mint amennyi a jelen koncepció időszakában fog”, írják a bevezetőben a készítők: Balaicz Zoltán polgármester és Horváth Gábor közművelődési szakreferens. A múzeum, a színházak épületeinek épp zajló felújítására, a Mindszentyneum és a kézműves piac épülésére, a KISZÖV-székház (Korona szálló), a volt tisztiklub, a mozi, a levéltári épület megújulására és a majdani új sportcsarnokra gondolnak. De felsorolják a közelmúlt – javarészt online térbe kényszerült – kulturális eseményeit, valamint a köztéri szoboravatásokat is.
Az intézményenként lebontott tervek között találunk rá a VMK fennállása 40. évfordulójára, amelyet ősszel szeretnének megünnepelni, egyebek közt a Zalai Táncegyüttes István, a király táncszínházi előadásával, s szintén ugyanők bonyolítják a szeptemberi Országos Vadpörkölt- és Borfesztivált. A VMK égisze alá tartozó, nemrég 159 millió forintból felújított Art Mozi valószínűleg merőben új kihívások elé néz, mivel a színház tervezett felújítása miatt két évig ezen a helyszínen dolgozik majd a teátrum társulata. A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (VMK-kötelék) 2023-ban lesz 40 éves, erre nemzetközi jelentőségű képzőművészeti és zenei programmal szeretnének készülni. A Gébárti Regionális és Népi Kézműves Alkotóház jövőre ünnepli fennállása 40. évfordulóját, a hozzá szervesen kapcsolódó alkotótelep idén 30 éves, programjával igazodni szeretne folyamatosan bővülő környezetéhez (a tó körüli szabadidős fejlesztések), így adva komplex élményt a város kedvelt kirándulóhelyéhez. (A másikban, az Alsóerdőn is nagyszabású, XXI. századi igényeket figyelembe vevő szabadidős központ épül.)
A megyei könyvtári ellátás és a megyei könyvtár létrejöttének 70. évfordulója 2022-ben esedékes, ezenkívül Keresztury Dezső kerek évfordulói is alkalmat adnak a megmutatkozásra, amellett, hogy az alapfeladatokat már a digitális világ vívmányait használva végzik. A 300 ezer műtárgyat őrző Göcseji Múzeum az új épületszárnnyal bővített épületfelújítás utáni jövő évi megnyitására készül, új állandó megyetörténeti kiállítással, melynek éke az 1840-es évek közepén Zalaegerszeg akkori főteréről készült, Franciaországban felbukkant dagerrotípia másolata lesz. Helyet kap Fekete György emlékkiállítása is. A Mindszentyneumba három állandó tárlatot terveznek. A Hevesi Sándor Színház felújítása az ütemterv szerint 2024-ben zárul, de a színház folyamatosan játszik, erősítve a nemzeti értékek bemutatását.
A Kvártélyház Nyári Színház folytatja sikeres rendezvényeit, az egyéb programok szervezői közé pedig csatlakozik a 2020-ban alapított Zalaegerszegi Rendezvényszervező Kft., mely ezután tudja bizonyítani életképességét. A Zala Megyei Levéltár esetében remélhető, hogy a Mártírok úti leánykollégiumi épületben kap helyet raktáraival együtt. Részben a történész-levéltárosokhoz kapcsolódik a várostörténeti kiadványok sorának bővítése, 2024-ig kilenc új kötet jelenik meg az Egerszegi Füzetek sorozatban.
„A társadalmi szerepvállalás jegyében történő mecénási tevékenységre 2005 óta élő példa a Közgyűlés által alapított Kultúra Mecénása díj”, írja a dokumentum, utalva a gazdaság és a kultúra kívánatos összekapcsolódására.
A városban 2023-ig zajlik a „Teremtsünk közösséget!” alcímű, 330 millió forint összegű projekt, amely kulturális feladatellátást valósít meg a VMK konzorciumi összefogása jóvoltából. Ebben várostörténeti és egyháztörténeti konferenciára számíthatunk a közeljövőben. TOP-forrás fedezheti Szabolcs Péter Diana című szobrának köztéri felállítását, a művész életműalbumának kiadását, a jelenkori belváros bronzba öntött képét ábrázoló makett felállítását a városháza előtti téren.
A kulturális koncepció be- mutatja azt is, hogy az új sportcsarnok az eddigi 2000 fő helyett 4000 fő befogadására lesz képes, ami nagykoncerteket is megenged a jövőben.
A korábban jelentős kulturális forgalmat bonyolító megyei művelődési központ eredeti funkciója helyett szállodának ad otthont, a megújításra belvárosi frekventált elhelyezkedése miatt is mielőbb szükség van.
Zalaegerszeg továbbra is támogatja a megyei jelentőségű kulturális műhelyeket, egyesületeket, ezek közül nyolcat külön is kiemel a tervezet.
Forrás: ZAOL
