A mai Kazinczy tér 11-es számú ház és a Deák tér között húzódó terület az 1800-as évek elején egybefüggő telket alkotott. Az udvarában állt egy kisebb, földszintes fogadó, ebben talált helyet az 1838-ban szerveződött, a városi elitet magában foglaló kaszinó, ahol Deák Ferenc is többször megfordult az 1840-es években.
1858-ban az utcafronton új épületet emeltek. Az Arany Bárány Szálloda (a nagyteremmel együtt) 1894-ben épült meg, így 1858 és 1894 között a Korona szálló nagyterme volt a város legelegánsabb terme.
1877-ben itt alakult meg a Polgári Szalon. Az első helyben megalakult civil szervezet nevét, valamint az épület eredeti nevét kombinálva kapta a felújított intézmény a Korona Szalon elnevezést.
Egy 1896-os hirdetésben ez olvasható: „Földszint: étterem úri közönség számára és egy ivó helyiség. Emelet: egy nagy és díszes kávéházi és teketerem, két oldalán két-két játszó helyiség és 2 vendégszoba. 2. emelet: 8 vendégszoba, egy szobaasszonyi lakhelyiség, lakás a vendéglősnek, istálló, két pince, konyha.”
1896-ban az új bérlő, Domokos Ignác (aki korábban a Baross ligeti vendéglőt, a mai Göcsej Palatinus Éttermet üzemeltette) teljesen átalakította és ízlésesen berendezte a helyiségeket. 1896. május 4-én a szálloda nagytermében tartották a város ünnepi közgyűlése utáni fogadást is.
Bár 1894-ben felépült a tekintélyes méretű Arany Bárány Szálloda, annak drágasága miatt egy ideig mégis a Koronában bérelt helyiséget a városi elitet magában foglaló kaszinó, számos egyesületi, politikai esemény, rendezvény zajlott az épületben.
1913-ban Szente Lajos műépítész vásárolta meg 70 ezer koronáért, aki arra tett ígéretet, hogy néhány év múlva kétemeletes, új és igényes vendéglőt és hotelt épít oda. Sajnos az első világháború ezt a beruházást meghiúsította.
Az épület a két világháború között ismét szállodaként működött, nagyterme továbbra is társasági események színtere volt, ahol többször megfordult Mindszenty József apát-plébános is.
1945 után, a kommunista diktatúra első éveiben államosították, belül leegyszerűsítve, igénytelenül átalakították. A kristálycsillárokat, a tükröket és a kályhákat eltüntették, a falakat fehérre meszelték. 1959-ben a KISZÖV (Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége) székháza lett, majd itt működött a szervezet híres táncegyüttese is. Állaga a 2010-es évekre jelentősen leromlott, felújítást, megmentést igényelt.
Az épület a Modern Városok Program keretében, kormányzati támogatással újult meg.
A felújítás után a Korona Szalon kulturális és közösségi funkciót kap.
Irodalmi estek, vonósnégyes koncertek, pódiumbeszélgetések, hangversenyek, kiállítások, konferenciák szerepelnek kínálatában.
